Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945) adattára

A Magyar Nemzeti Múzeum ezen az oldalon tette közzé Szakács Margit Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945) című könyvének adattárát. Az 1997-ben, a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában megjelent kiadvány már évek óta nem kapható, ezért úgy gondolták, hogy azzal őrzik meg legméltóbban a 2011-ben elhunyt szerző emlékét, ha ez a fotótörténeti kutatások számára fontos alapmű a modern kor technikájával elérhetővé válik. Az autentikus publikációnak tehát a Magyar Nemzeti Múzeum oldalán közzétett verzió tekinthető, és az adatok használatakor mindig a múzeum által megadott formában, pontos forrásmegjelölést kell alkalmazni az **eredeti** forrásra. A Magyar Nemzeti Múzeum az adatbázist időről-időre kiegészítheti és pontosíthatja. Reméljük, hogy munkánk ehhez fog segítséget adni.

Mester Anna és Antal Dániel ezt az adatbázist kezdte kísérleti jelleggel, a Múzeum munkatársait tájékoztatva, tudásbázissá, gráffá alakítani.

Az adattár tisztítási és gráffá alakítási lépéseinek leírását Mester Anna "Névterek decentralizált koordinálása: közös autoritások (shared auhtority files) egyeztetése, koordinálása Wikibase-zel" című szakdolgozatában lehet olvasni.

• Adatbázis: az eredeti adattár egy részének tudásbázissá alakítása gráf formában.

• Fényképészek életrajzi adatai: egyes azonosított személyek, például Beller Rezső, vagy Funk Pál, azaz Angelo.
• Fényképészeti testületek adatai: testületek és testületi nevek, például a Kurir fotoriport vállalat. Testületi névként szerepeltetjük továbbá például a Gondy és Egey fényképészműtermet, amely egyben egy testület is, hiszen több ember, több helyszínen dolgozott (és az egyes konkrét munkahelyeket időben is szakaszolva a testülethez kapcsoljuk, lásd Gondy és Egey fényképészműterem a Cegléd utcában). A testületet megkülönböztetjük a különböző korszakokban használt munkahelytől, vagyis a fizikai értelemben vett műtermekből (lásd az adatlapot.) Tehát testületként értelmezzük a kollektívát, akik egy műteremben dolgoztak, ami lehetővé teszi a fényképészeken kívül akár segédek, családtagok kapcsolását is a testülethez.
• Fényképészeti műtermek adatai: műtermek, lokációk, kapcsolódó épületek. Például Lovag Chylinski György fényképészeti és festészeti műterme a Szikszai házban.
• Fényképészeti műtermek épületei: épületek, amelyekben fényképészeti műtermek, laboratóriumok, boltok működtek, vagy fényképészek laktak, mint a Mai Manó ház. Gyakran a műtermeket pontosan nem tudjuk az épületen belül meghatározni, de tudjuk, hogy melyik egykori vagy mai épületben voltak.

Szakács Margit a kötet adatait több évtizedes munkával gyűjtötte össze a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában található fotográfiák feldolgozásával. Adattárát a megjelenés óta eltelt két évtizedben talált újabb adatokkal egészítették ki, esetenként pontosították, és így tették minden érdeklődő számára elérhetővé. Ezzel azonban a munka korántsem ért véget. Arra kérnek mindenkit, aki a fotográfia történetével foglalkozik, vagy egyszerűen érdeklődik a téma iránt, hogy amennyiben új információval rendelkezik – akkor is, ha esetleg már publikálta azt –, küldje el erre a címre: bognar.katalin@hnm.hu, vagy töltse fel adattárunkba, ahol ellenőrizzük és továbbítjuk az információt.

• A könyv bemutatása Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945).
• A könyv adatai: ReprexBase Demo adatlap.