Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945) adattára: Difference between revisions

From Demo
Jump to navigation Jump to search
No edit summary
mNo edit summary
 
(20 intermediate revisions by 2 users not shown)
Line 1: Line 1:
A '''Magyar Nemzeti Múzeum''' 2016-ban [https://mnm.hu/hu/muzeum/fenykepeszek-es-mutermek-adatbazisa ezen az oldalon] tette közzé Szakács Margit [[Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945)]] című könyvének adattárát. Az 1997-ben, a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában megjelent kiadvány már évek óta nem kapható, ezért a Történeti Fényképtár munkatársai úgy gondolták, hogy azzal őrzik meg legméltóbban a 2011-ben elhunyt szerző emlékét, ha ez a fotótörténeti kutatások számára fontos alapmű a modern kor technikájával elérhetővé válik.


A Magyar Nemzeti Múzeum ezen az oldalon tette közzé Szakács Margit ''Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945)'' című könyvének adattárát. Az 1997-ben, a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában megjelent kiadvány már évek óta nem kapható, ezért úgy gondolták, hogy azzal őrzik meg legméltóbban a 2011-ben elhunyt szerző emlékét, ha ez a fotótörténeti kutatások számára fontos alapmű a modern kor technikájával elérhetővé válik.
Szakács Margit a kötet adatait több évtizedes munkával gyűjtötte össze a Fényképtárban található fotográfiák feldolgozásával. A könyv megjelenése óta talált új információkat Bognár Katalin rendezte adatbázissá, és többek segítségével rendszeresen frissíti is az elérhető fájlokat.


Szakács Margit a kötet adatait több évtizedes munkával gyűjtötte össze a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában található fotográfiák feldolgozásával. Adattárát a megjelenés óta eltelt két évtizedben talált újabb adatokkal egészítettük ki, esetenként pontosítottuk, és így tesszük most minden érdeklődő számára elérhetővé.
Mester Anna és Antal Dániel ezt az adatbázist kezdte kísérleti jelleggel, a Múzeum munkatársait tájékoztatva, tudásbázissá, gráffá alakítani.


Ezzel azonban a munka korántsem ért véget. Arra kérünk mindenkit, aki a fotográfia történetével foglalkozik, vagy egyszerűen érdeklődik a téma iránt, hogy amennyiben új információval rendelkezik – akkor is, ha esetleg már publikálta azt –, küldje el erre a címre: bognar.katalin@hnm.hu, vagy töltse fel adattárunkba, ahol ellenőrizzük és továbbítjuk az információt.
Az adattár tisztítási és gráffá alakítási lépéseinek leírását Mester Anna "Névterek decentralizált koordinálása: közös autoritások (shared auhtority files) egyeztetése, koordinálása Wikibase-zel" című szakdolgozatában lehet olvasni.
*[[Item:Q133|Adatbázis]]: az eredeti adattár egy részének tudásbázissá alakítása gráf formában.


Az adatokat forrásmegjelöléssel, pontosan dokumentálva kérjük. Így közös munkával, Szakács Margit úttörő vállalkozásának továbbfejlesztésével, az adatbázist időről-időre kiegészíthetjük vagy pontosíthatjuk, segítséget nyújtva ezáltal mindenkinek a régi fényképek datálásához.
* [[Item:Q855|Fényképészek életrajzi adatai]]: egyes azonosított személyek, például [[Item:Q156|Beller Rezső]], vagy [[Item:Q859|Funk Pál, azaz Angelo]].
 
* [[Item:Q874|Fényképészeti testületek adatai]]: testületek és testületi nevek, például a [[Item:Q164|Kurir fotoriport vállalat]]. Testületi névként szerepeltetjük továbbá például a [[Item:Q867|Gondy és Egey fényképészműtermet]], amely egyben egy testület is, hiszen több ember, több helyszínen dolgozott (és az egyes konkrét munkahelyeket időben is szakaszolva a testülethez kapcsoljuk, lásd [[Item:Q880|Gondy és Egey fényképészműterem a Cegléd utcában]]). A testületet megkülönböztetjük a különböző korszakokban használt munkahelytől, vagyis a fizikai értelemben vett műtermekből (lásd az [[Item:Q867|adatlapot]].) Tehát testületként értelmezzük a kollektívát, akik egy műteremben dolgoztak, ami lehetővé teszi a fényképészeken kívül akár segédek, családtagok kapcsolását is a testülethez.
Bár a könyv címe magyarországi fényképészekre és műtermekre utal, az adatbázis kiegészítésekor nem csak a mai Magyarország fényképészeire gondolunk. Szeretnénk figyelemmel kísérni az ország területének változásával külföldivé vált műtermek és alapítóik további működését és a külföldre távozott, esetleg ott sikeressé vált fotográfusok munkásságát is. Az adatbázisba így belekerülhetne minden magyar vonatkozású fényképre, fényképezőre vonatkozó dokumentált adat akkor is, ha külföldiek magyarországi felvételeiről van szó.
* [[Item:Q866|Fényképészeti műtermek adatai]]: műtermek, lokációk, kapcsolódó épületek. Például [[Item:Q877|Lovag Chylinski György fényképészeti és festészeti műterme]] a [[Item:Q875|Szikszai házban]].
 
* [[Item:Q882|Fényképészeti műtermek épületei]]: épületek, amelyekben fényképészeti műtermek, laboratóriumok, boltok működtek, vagy fényképészek laktak, mint a [[Item:Q884|Mai Manó ház]]. Gyakran a műtermeket pontosan nem tudjuk az épületen belül meghatározni, de tudjuk, hogy melyik egykori vagy mai épületben voltak
Természetesen az 1945-ös időhatárt sem gondoljuk szigorúan venni, hiszen az eredetileg megadott időszakban dolgozó fényképészek közül voltak, akik a háború után is tovább működtek.
* [[Item:Q133|Adatbázis]]: az ereddeti adattár egy részének tudásbázissá alakítása gráf formában.
 
* [[Item:Q855|Fényképészek életrajzi adatai]]: egyes azonosított személyek.
* [[Item:Q874|Fényképészeti testületek adatai]]: testületek és testületi nevek

Latest revision as of 12:45, 3 October 2024

A Magyar Nemzeti Múzeum 2016-ban ezen az oldalon tette közzé Szakács Margit Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945) című könyvének adattárát. Az 1997-ben, a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában megjelent kiadvány már évek óta nem kapható, ezért a Történeti Fényképtár munkatársai úgy gondolták, hogy azzal őrzik meg legméltóbban a 2011-ben elhunyt szerző emlékét, ha ez a fotótörténeti kutatások számára fontos alapmű a modern kor technikájával elérhetővé válik.

Szakács Margit a kötet adatait több évtizedes munkával gyűjtötte össze a Fényképtárban található fotográfiák feldolgozásával. A könyv megjelenése óta talált új információkat Bognár Katalin rendezte adatbázissá, és többek segítségével rendszeresen frissíti is az elérhető fájlokat.

Mester Anna és Antal Dániel ezt az adatbázist kezdte kísérleti jelleggel, a Múzeum munkatársait tájékoztatva, tudásbázissá, gráffá alakítani.

Az adattár tisztítási és gráffá alakítási lépéseinek leírását Mester Anna "Névterek decentralizált koordinálása: közös autoritások (shared auhtority files) egyeztetése, koordinálása Wikibase-zel" című szakdolgozatában lehet olvasni.

  • Adatbázis: az eredeti adattár egy részének tudásbázissá alakítása gráf formában.