View source for Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945) adattára

A '''Magyar Nemzeti Múzeum''' 2016-ban [https://mnm.hu/hu/muzeum/fenykepeszek-es-mutermek-adatbazisa ezen az oldalon] tette közzé Szakács Margit [[Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945)]] című könyvének adattárát. Az 1997-ben, a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában megjelent kiadvány már évek óta nem kapható, ezért a Történeti Fényképtár munkatársai úgy gondolták, hogy azzal őrzik meg legméltóbban a 2011-ben elhunyt szerző emlékét, ha ez a fotótörténeti kutatások számára fontos alapmű a modern kor technikájával elérhetővé válik.

Szakács Margit a kötet adatait több évtizedes munkával gyűjtötte össze a Fényképtárban található fotográfiák feldolgozásával. A könyv megjelenése óta talált új információkat Bognár Katalin rendezte adatbázissá, és többek segítségével rendszeresen frissíti is az elérhető fájlokat.

Mester Anna és Antal Dániel ezt az adatbázist kezdte kísérleti jelleggel, a Múzeum munkatársait tájékoztatva, tudásbázissá, gráffá alakítani.

Az adattár tisztítási és gráffá alakítási lépéseinek leírását Mester Anna "Névterek decentralizált koordinálása: közös autoritások (shared auhtority files) egyeztetése, koordinálása Wikibase-zel" című szakdolgozatában lehet olvasni.  
*[[Item:Q133|Adatbázis]]: az eredeti adattár egy részének tudásbázissá alakítása gráf formában.

* [[Item:Q855|Fényképészek életrajzi adatai]]: egyes azonosított személyek, például [[Item:Q156|Beller Rezső]], vagy [[Item:Q859|Funk Pál, azaz Angelo]].
* [[Item:Q874|Fényképészeti testületek adatai]]: testületek és testületi nevek, például a [[Item:Q164|Kurir fotoriport vállalat]]. Testületi névként szerepeltetjük továbbá például a [[Item:Q867|Gondy és Egey fényképészműtermet]], amely egyben egy testület is, hiszen több ember, több helyszínen dolgozott (és az egyes konkrét munkahelyeket időben is szakaszolva a testülethez kapcsoljuk, lásd [[Item:Q880|Gondy és Egey fényképészműterem a Cegléd utcában]]).  A testületet megkülönböztetjük a különböző korszakokban használt munkahelytől, vagyis a fizikai értelemben vett műtermekből (lásd az [[Item:Q867|adatlapot]].) Tehát testületként értelmezzük a kollektívát, akik egy műteremben dolgoztak, ami lehetővé teszi a fényképészeken kívül akár segédek, családtagok kapcsolását is a testülethez.
* [[Item:Q866|Fényképészeti műtermek adatai]]: műtermek, lokációk, kapcsolódó épületek. Például [[Item:Q877|Lovag Chylinski György fényképészeti és festészeti műterme]] a [[Item:Q875|Szikszai házban]].
* [[Item:Q882|Fényképészeti műtermek épületei]]: épületek, amelyekben fényképészeti műtermek, laboratóriumok, boltok működtek, vagy fényképészek laktak, mint a [[Item:Q884|Mai Manó ház]]. Gyakran a műtermeket pontosan nem tudjuk az épületen belül meghatározni, de tudjuk, hogy melyik egykori vagy mai épületben voltak